Hogyan hat az ima az életünkre?

Az imádság formálta Philippine életét, segítette, hogy csak azzal törődjön, ami lényeges az életben és megnyitotta Isten indításaira. Az ima késztette arra, hogy elhagyja kényelmet nyújtó családját és szerzetes legyen, teljesen azoknak adva magát, akik a társadalom peremén élnek. Rugalmasságot és vakmerőséget adott neki, hogy hazáját elhagyva Amerikába menjen, és társaival együtt kis Társaságunk első misszionáriusai legyenek. Az ima növelte benne Jézus iránti szeretetét és bizalmát. Azt vallotta: "Minden azé, akié Jézus."

Még 71 éves korában is, amikor már nem sokat tudott tenni, nővértársait és másokat imával kísért. Philippine telve volt missziós buzgalommal, de az, hogy nem ismerte szeretett népe, a potowatomi indiánok nyelvét, és más nehézségek is azt mutatják, hogy olyan asszony volt, aki alázattal elfogadta a korlátait. Ez tette képessé arra, hogy jóságot váltson ki azokból, akiket megérintett életével.

A kép szembeötlően mutatja Philippine istenközpontú életét: Jézus Szívéből merített erőt, buzgóságot, alázatot, bölcsességet és mindazt a kegyelmet, amire szüksége volt.

Milton Frenzel

 A Philippine-ben égő szenvedély, ami a határok átlépésére késztette, ösztönözzön bennünket is, hogy lépjünk ki az ismerős komfortzónánkból, és nyissuk meg szívünk ajtaját azok előtt, akik környezetünkben és a fizikai határainkon túl millió és millió módon szenvednek. Figyelmesnek kell lennünk és egy testként cselekednünk, hogy jelen legyünk a szükséget szenvedők számára, akik az ajtónkon kopogtatnak, és arra hívnak bennünket, hogy átlépjünk szociokulturális, politikai és gazdasági határainkon. Ő mutatja meg nekünk, hogyan. Bár lenne bátorságunk az ő lábnyomát követni.

Penina Ann Wambale, RSCJ, Uganda – Kenya Tartomány