2017. dec. 8.

Nemzetközi gyalogos zarándoklat a Sacré Coeur nővérekkel


A Sacré Cœur nővérek és a nyugat-európai Magis által szervezett zarándoklat lesz 2018. július 21-28. között Franciaországban, Grenoble közelében, Szent Philippine Duchsene lába nyomában, aki a Szent Szív Társaság (Sacré Cœur) nagy misszionáriusa volt a 19. század elején. 2018-ban ünnepeljük a 200 éves évfordulóját annak, hogy Philippine megérkezett Észak- Amerikába, egy még szinte érintetlen területre. Jó lehetőség, hogy felfedezzük együtt, mi is az a misszió és hogy megtanuljuk, hogyan tudjuk ma átlépni a határainkat és megnyílni a más, az ismeretlen felé.
 
A francia forradalom idején Philippine, családjával együtt Grâne-ban lakott. Majd mégis visszatért Grenoble-ba, hogy a legszegényebbek mellett lehessen.
A zarándoklat Grâne-ból fog indulni (5 km -re van Allex-től) és Grenoble-ba érkezünk.
Egy szakaszt busszal fogunk megtenni, és naponta 20-25km-t fogunk gyalogolni. A zarándoklat Philippine alakja köré épül, melynek során lesznek különböző imaidők, tapasztalatszerzés, megosztás, visszapillantás, és ismerkedés a különböző nemzetiségű fiatalokkal.

- Nyelv: Angol vagy francia nyelvtudás szükséges a közös imákon és a kiscsoportos beszélgetéseken való részvételhez.
- Korosztály: 18-35 év
- Ára: az ottartózkodást támogatásokból meg tudjuk oldani, a Franciaországon belüli közlekedésre is igyekszünk még forrásokat találni, így a személyenként fizetendő összeg a Bp-Lyon-Bp. utazást jelenti. (Ez lehet egyéni szervezés is.)
- Jelentkezés: Minél hamarabb, de legkésőbb 2018. február 28-ig
- Érdeklődés és jelentkezés: hivatasrscj@gmail.com vagy személyesen Kata Heim Rscj

2017. dec. 6.

Kiüresedés

Ádvent igazi útja nem a szeretet bebizonyítása felé, hanem a szeretet befogadása, a kiüresedés felé tart. Képessé kell válnunk a szeretetre ahhoz, hogy a szavakon, a tárgyakon túllássunk. Valamit el kell hagynunk, valamit ki kell tennünk a lelkünkből, hogy Isten teljes, önmagát megüresítő szeretetét befogadhassuk karácsonykor.
              (Részlet Fekete Ágnes Adventi gondolatok c. könyvéből)

"Mindent odaadott, ami szegénységéből telt: egész megélhetését.” (Lk21,4)
Sophie Maille RSCJ: "Mindent odaadott"

2017. dec. 1.

Keljünk útra! (Ádvent)



„Földre borulva hódoltak neki”   (Mt2,11b)

Az adventi időszak bevezetőjéhez a háromkirályokról szóló evangéliumi történetből vettem egy fél mondatot. „Földre borulva hódoltak előtte.” Hosszú út vezetett ahhoz, hogy a királyok valóban földig hajolhassanak Jézus előtt. Úgy is mondhatnám, hogy készen legyenek erre.

Ránk is ilyen út vár adventben. Felragyog a csillag, hogy hívogasson és bátorítson az indulásra. Talán sokunknál viszont pont az ellenkezője történik, sokként ér a felismerés, hogy az advent elkezdődik. Talán meg is fogalmazzuk: „máris?!” Nem a nyugtalan öröm jelenik meg a szívünkben, ami arra késztet, hogy a legfontosabbra figyeljünk és elinduljunk annak keresésére, hanem beletörődés, esetleg még fásultság is. Indulni kell, valamit ki kell préselni magunkból karácsonyig. Ám ez nem a hódolathoz vezet, az odaadáshoz, hanem a kényszerekhez és a kimerültséghez. S karácsonyra nem leborulunk, hanem kiborulunk.

Mit tehetünk mégis? A három bölcshöz hasonlóan észrevettük a csillag megjelenését. Ez már maga is érték. A nagy különbség a belső hozzáállásunkban van. Ahhoz, hogy ez megváltozzon meg kell kérdeznünk magunktól, hogy szívünk legmélyén mire vágyunk? Úgy igazán. Lehet, hogy amit ott találunk, nagyon elkoptatottnak fogjuk tartani. Vágyam a béke, csendesség, nyugalom után. Pedig ez a mi csillagunk. Erre kell figyelnünk, hogy a karácsonyig tartó útvesztőkben (feladatok, év végi hajrá, vásárlás, takarítás, ünnepi díszítés és még sok egyéb fontosság) valóban megérkezzünk a betlehemi jászolhoz. Ne csak testben, de lélekben is.

Ha van bátorságom meghallani szívem legmélyebb vágyát, és azt a legfontosabb helyre tenni, majd követni azt, akkor szép lassan feltárul előttem azaz út, melyet ebben az adventben be kell járnom.

Ehhez csak annyi kell, hogy figyelmemet mindvégig szívem igaz csillagára vessem, mely Isten Fiához akar elvezetni. Akkor karácsony szent napján az úttól talán fáradtan, mégis hálásan, a földig hajolhatok megváltó Istenem előtt.                                 Csókási Anna RSCJ


Forrás: wikiart.org